Orgonabemutató a MÜPA-ban: élménybeszámoló

Egy hatalmas orgona látványa elbűvölő, hangjának változatossága, ereje semmivel sem hasonlítható össze, egyedülálló jelenség. Aki nem járt még a Művészetek Palotájában, és az orgonát csak a templomokból ismeri, de érdeklődik az orgonaművészet iránt, annak nyomatékosan felhívnám a figyelmét, sürgősen pótolja e hiányosságát.

Én most voltam először, és bár régóta készülök, de vidékről indulva ez program egy kicsit mindig nehézkesebb. Most eljutottam. Magammal vittem unokámat is. Köszönet és hála az Orgonabarátok Civil Köre vezetőjének, M. Kovács Editnek szervező munkájáért, és természetesen Fassang László orgonaművész úrnak, aki oly odaadással mutatta be ezt az Európa hírű orgonát.

Mentségemre szolgáljon, hogy már nagyon sok gyönyörű orgonát láttam és hallottam, katedrálisokban, székesegyházakban, templomokban, de ezeken a helyeken az orgonák nem a középpontban állnak, hanem hátul, a fejek fölött. Ez így van rendjén. Más a szerepe, más a célja, és más lehet a zenéje is.

A Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a tekintélyt parancsolóan hatalmas orgona teljes szélességében elől kapott helyet. Ha belépünk a terembe, szemünk azonnal rászegeződik. Az orgonasípok hatalmas, fénylő csövei rabul ejtik kíváncsi tekintetünket. Az ember megfeledkezik mindenről, csak néz..., és csak néz..., és legfeljebb csak sejti, mire lehet képes ez a hatalmas, ember alkotta, gyönyörű gépezet. Az ember türelmetlenné válik, az adrenalin felszökik, és talán nem is veszi észre, hogy szóltak hozzá...

És végre megszólal. Ezt az élményt nem lehet szavakkal leírni. Ha a 32’-as regiszter is be van kapcsolva, egy kis fortissimo a kottán, és minden gondod-bajod elmúlik. Égzengés, földindulás. Fantasztikus kikapcsolódás. Azután jól jön egy kis piano rész is. Lazíthatsz, újból vehetsz levegőt, felkészülhetsz a következő „hegymászásra”. Megkockáztatom a kijelentést: ez a zenei élmény felér egy gyógyterápiával, felér egy testedzéssel, segítheti a pozitív gondolkodást. És ha vége, megfogadod, hamarosan újra eljössz, mert máris rabja lettél.

Külön élmény volt számomra a 11 éves unokám játéka ezen a hatalmas orgonán.

Botladozva ugyan, kotta nélkül, hiányosan, de igen nagy odaadással játszotta a D moll toccata hangjait. A befejező motívumban izgalmában már segítségre szorult. Fassang László úr nagyon kedves volt, mellé ült, segített, együtt fejezték be. Öröm volt nézni őket. A játék, és ez a gesztus is a gyermeknek felejthetetlen élményt jelentett. Hatására valami nagy dolog kezdődött el. Minden jel arra mutat: csillag van születőben. Érdemes volt elmenni. Köszönjük a lehetőséget.

Kováts Lajos

nyugdíjas fizikatanár

---------------------------------------------------------------------------------------

Benyomások a MÜPA orgonabemutató kapcsán

2010. január 6-án a MÜPA orgonáját néztük meg, a bemutatót Fassang
László tartotta. Igy nemcsak az orgonát ismerhettük meg, hanem
megtudhattuk azt is, hogyan használja azt a művész úr. Koncertjein,
improvizáció közben alkalmazott egyes megoldásai érhetővé váltak
számunkra.

Az orgona a szokásos módon, művenként épül föl. Különlegesség, hogy két
redőnyműve van (Pozitiv és Récit), pedálja osztható, bal lábbal a
basszus, jobbal kiemelt dallam játszható rajta. A manuálokon teljes
mixtúraplénumokat lehet regisztrálni 32", 16" és 8" alappal, a
szeptimig bezárólag. A terc és szeptim különösen sötét színeket hoz, a
32" alap meg szinte hátborzongatóan fenséges és hűvös nyugalmat
árasztó. Viszonylag kevés benne a sípsorok ismételt használata, és
nagy szabadsággal lehet a műveket/billentyűzeteket mechanikusan és
elektronikusan egymáshoz kapcsolni (oktáveltolással is).

A teljes mixtúraplénummal a belső trombitákkal együtt vett vízszintes
(spanyol) trombiták tartanak egyensúlyt, az orgonaépítés klasszikus
elvét követve: a karok kialakításánál hangerőben egyenlőséget,
hangszínben ellentétet kell megvalósítani.

Szintén hagyományos, hogy a redőnybe a dús felhangokat hozó
regiszterek, nyelvek kerültek. Érdekes volt meghallgatni hogy a redőny
zárt állapotában szinte észrevétlen volt a nyelvkar hozzávétele vagy
elhagyása. A redőny nyitásával finoman lehet a hangszínt árnyalni,
teljesen nyitott redőmynél a nyelvek uralják a hangzást, amit az
alapregiszterek tovább erősítenek.

Megtudtuk hogy művész úr sosem használja a hengert (ami a regiszterek
fokozatos hozzáadására ill. elvételére szolgál), inkább maga állít be
egymásra épülő regiszter kombinációkat, és azokat lábbal, egy kapcsoló
ismételt érintésével hívja elő, fokozza a hangzást.

Az orgona érdekes sajátossága hogy egyes manuálok 'sostenuto'
használhatók. Ez annyit tesz, hogy az egyidejűleg leütött akkordot
magától tartja, egy következő akkord leütéséig ill. a sostenuto
kikapcsolásáig. Ezt a fogást a redőnnyel kombinálva érdekes
hanghatások érhetők el, a tartott akkord beúsztatása, ill. a két
redőny sostenuto összemosása és váltakozása. Szinte mint egy
elektromos hangszeren -- de hiszen ez az orgona az is! Távoli konzol,
midi csatlakozás, mellyel a játék rögzíthető és visszajátszható, 1000
regiszráció beállítása és gyors előhívása.

A MÜPA honlapja beszámol az orgona építéséről, és a diszpozíciója itt
olvasható

http://www.mupa.hu/org_diszpo.jsp

Tóth András

------------------------------------------------------------------------------------------

Különleges orgonavezetés orgona kipróbálási lehetőséggel a budapesti Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében: 

2010. január 6-án egy igen különleges és egyedülálló programon vehettünk részt az Orgonabarátok Civil Köre és a Művészetek Palotája közös szervezésében: Fassang László orgonaművész és Banai Sára  szervező lehetővé tették nekünk, hogy e különleges alkalmon vehessünk részt, melynek keretében a bátrak, köztük én is kipróbálhassuk és eljátszhassuk orgonadarabjainkat ki-ki a saját tudását és bátorságát megmutatva a hallgatóságnak, akik a színpadon hallgatták az orgonaműveket. Mindenki nagyon készült erre a különleges, rendkívüli programra, volt olyan, aki már évek, vagy akárcsak hónap óta tanult orgonálni és felkészülni erre a délutánra. Már a fogadtatásunk is  családias és kedves volt…

A Nemzeti Hangverseny teremben aztán elénk tárult a tér, a színpadon középen ott állt az orgona. Mindenki nagy érdeklődés közepette és fegyelmezetten ment a helyére.  A programunk elején az Orgonabarátok Civil Körének vezetője és egyben az orgonabemutató sorozat kezdeményezője, M. Kovács Edit bemutatta Fassang Lászlót. Ezután Fassang László röviden ismertette az orgona működését, és megmutatta technikai lehetőségeit egy rövid improvizáció formájában. A 92 regiszteres, közel 10000 sípos és 5 manuálos orgona  gyönyörűen szólalt meg, a közönség csendben hallgatta végig a különleges, szép improvizációt. Végre elérkezett a pillanat, melyet már mindenki várt: következett az orgona kipróbálása. Mindenki csendben és fegyelmezetten várta, hogy név szerint szólítsák az orgonához. Elsőként egy 10 év körüli kisfiú ült az orgonához, aki J. S. Bach: d-moll Toccata és Fúgáját orgonálta kotta nélkül, kissé izgulva. A végén a Művész úr is besegített Neki a darab befejezésében. Megtapsoltuk, hisz egy tehetséges fiú volt, aki előtt nagy jövő állhat zenei téren.

A következő játszó én voltam,  J. S. Bach F-dúr kis prelúdiumát orgonáltam. A hibákat leszámítva egészen jól sikerült annak ellenére, hogy izgultam. Utána sokféle művet hallhattunk még, többek között: Stanley: Trompet Voluntary-t Dr. Dobi Bálint előadásában.  A végén annyira megszerettük az orgonát, hogy egy csoportkép keretében odaálltunk az orgona elé a Művész úrral közösen és így búcsúztunk el az orgonától és vendéglátóinktól.

Összességében elmondható, hogy programunk igen jól sikerült és reméljük, hogy a jövőben lesz még részünk hasonló, jó hangulatú, vidám orgona bemutatóban. Köszönjük a lehetőséget Fassang László orgonaművésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Orgonatanszak adjunktusának, Banai Sara MÜPA szervezőnek, valamint, M. Kovács Editnek.

Morva Judit