Czár Attila - Solymosi Ferenc: Magyarország orgonái

Az orgonaalbum fel szeretné hívni a figyelmet a hazánkban lévô egyedi, történeti hangszerekre, amelyek orgonakultúránk becses emlékei. Ugyanakkor a gyáripar jelesebb alkotásaiból is láthatunk példákat. Az orgonák készítési ideje a XVII. századtól, vagyis a barokk korszaktól egészen a XXI. századig terjed.

Az orgona fô részeit az orgonaház, a játékasztal, a sípmu (diszpozíció), a szélláda, a fúvómu, a traktúra és az állványzat jelenti. Az album terjedelme nem teszi minden esetben lehetôvé a felsorolt egységek részletes leírását.
A gyujtemény alapozó orgonaismeretet szeretne átadni az olvasónak, és szempontokat, hogy így jobban tudja elemezni és értékelni az orgonát mint építményt, és mint hangszert.

Minden orgonaleírás a település és a templom bemutatásával kezdôdik, majd az orgona legfontosabb történeti adatai következnek, melyek írott forrásból származnak. Az orgonaépítôk neve után zárójelben a telephelyük neve áll.

Ezután az orgonaépítô életútjáról olvashatunk, melyben fontosabb munkáit is felsoroljuk. Ezenkívül helyenként az orgonaház felépítésérôl, stílusáról is tájékozódhatunk.

Majd a diszpozíció részletezése következik, amelyben a manuál és a pedál regisztereinek feliratait olvashatjuk az orgonán lévô elnevezések és nyelv szerint. A manuál és a pedál hangterjedelmét is feltüntetjük. A hangterjedelemnél néha C/E jelölést látunk, ez azt jelenti, hogy a hangszer mélyoktávja ún. rövid oktáv formában épült meg. A megjegyzésben a regiszterterekrôl olvashatunk, vagy egyéb utalást, magyarázatot találunk.

A további adatokat a margón találjuk. A cégjelzés is fontos tartozéka a hangszernek. Nagyjából a XIX. század közepétôl lett általános a játékasztalon elhelyezett cégjel.

Az orgona szerkezetére és nagyságára vonatkozik a következô bekezdés. Megadjuk a szélláda típusát és a traktúrát, mégpedig a billentyu és a regisztertraktúrát. Ezenkívül egyéb muszaki sajátságok is itt kapnak helyet, amelyek többnyire a játékasztalra vonatkoznak.

A hangszer nagyságát két számmal fejezzük ki. Római szám jelöli a manuálok, arab szám pedig a regiszterek számát. A zárójelben lévô számok a regiszterek megoszlását mutatják az elsô manuáltól kezdve a pedálig.

Az orgonaház leírása tartalmazza keletkezési idejét, díszítésének (faragás, faszobor) ismertetését, a készítôk
nevével. Itt közöljük még, ha az orgona homlokzati sípjai megmaradtak eredetiben.

Végül az irodalom felsorolja a legfontosabb forrásmunkákat idôrendben.

A szakkifejezések magyarázata hátul, a függelékben található meg.

Forrás: Magyarország orgonái